SzakÁ(rus) Cs(illa)

A provokátor és a hal

A hal egy olyan gerinces állat, amely a homályból a fényre lépve (mondjuk a lépve kissé túlzás a hal felépítését tekintve), igen-igen jó hatással van az emberi szervezetre. A besúgók, diverziókeltők, ezzel szemben, olyan gerinctelenek, akik a homályból a fényre sohasem lépve, mérgezik környezetüket. Jelen esetben festői kisvárosunk utcáit rondítják gagyi kivitelezésű szórólapokkal. A diverziókeltés egyik fő alapszabályát szem előtt tartva, jó érzékkel kevernek egy kis igazságot a hamis információtömegbe. Adattáruk mégiscsak hiányos lehet, mert azzal a ténnyel még nincsenek tisztában, hogy Románia csekély tíz éve új pénznemet használ. És hogy mi a kapcsolat a provokátor és a hal között? Nem más, mint a zavaros víz, amiben csekély halásztudományom szerint nem érdemes halászni. Vagy igen?! E jókora kitérő után meg térjünk vissza pisztrángunkhoz (mely ezalatt mustáros, fokhagymás pácban pihent), és szív(gyomor) derítőbb témákhoz. A sok úszásban megfáradt halaim, krumplikocka-ágyon pihengettek a lerben (170 fok, 30 perc), majd a tányéron végezték földi pályájukat. Érhet ennél szebb véget egy hal élete? 🙂 És két zene, mert döntésképtelen vagyok. 🙂