SzakÁ(rus) Cs(illa)

Báránysült

    A minap néhány nép konyhájában tartottam röpke ellenőrzést (sajátomnak búcsút intve), úgymint indiai, kínai és cseh. A dobogó legfelső fokára, kiütéses győzelemmel, a kínaiak állhattak, a hangzatos Chinese Stir-Fried Noodles with Shrimp (kínai sült tészta garnélarákkal) nevezetű eledelükkel. Sikerükhöz nem csekély mértékben járult hozzá (természetesen az ízes falatok mellett) a légkondicionált (kint 40 fok, páratartalom 98% ), ízléses étterem is.
    A cseh savanyúkáposzta prágai kolbásszal ugyan finom volt, de mivel gyakran fogyasztjuk itthon is, nem vágott annyira mellbe, mint amennyire csak simán lecsúszott a gyomorba.
    A legnagyobb csalódás a Gosht Biryani volt, ami indiai rizses hús (sarkítva) bárányhússal és kb. 150-féle fűszerrel. Ugyanis vagy reszketett a szakács keze, vagy tényleg ennyi jár belé, de rettenetesen szegfűszeges volt, ami fogfájás esetén előnyös , ellenkező esetben élvezeti érték csökkentő. Mindemellett meg úgy csípett, hogy a pilseniek csak úgy gördültek lefelé, aminek kárát nem csak a pénztárcám látta, hanem az egyensúlyérzetem is.
    Mivel azóta is szaftos bárányhúsokkal álmodom (melynél rosszabb rémálmaim ne is legyenek!), ma a tettek mezejére léptem, megalkotva a saját biryanimat, amelyben a rizs helyét ugyan elfoglalta a krumpli, de csak azért, hogy elmondhassuk: ez itt a székely biryani.

Forrás: hirmondo.ro